4.fejezet

Harry azt mondta mindjárt jön, fogalmam sincs, hogy hova ment valahova az emeltre. Leültem a kanapéra és írtam egy Sms-t Sidnek hogy minden rendben van, és nem kell félnie. Pár perc múlva egy nagy tál chipsel és rengeteg filmmel tért vissza.

-     Na, mit nézzünk?

-     Mit akarsz? – mindenféle film volt, amit ellehet képzelni akció, horror, mese (?)  thriller stb..

-     Amúgy fél óra és Louisék is itt lesznek, szóval szerintem addig ne kezdjük el semmit nézni.

-     Louisék?

-     Igen, Louis meg Sidney…- nagyon meglepődtem, nekem ezt mikor akarta elmondani Sidney? Ja, tényleg..el is felejtettem, hogy lassan már egy 1 éve nem tudok semmit. Egész jól elbeszélgettünk addig kiderült, hogy Harrynek rengeteg oldala van és most az aranyos, vicces, megértő oldalát mutatja. Eddig 2 oldalát ismerem és őszintén megmondva sosem hittem, hogy egy embernek lehet ennyi oldala. Ami én elmeséltem neki minden gondomat,bajomat, a szüleimet és Sidneyt meg úgy mindent, ami hirtelen eszembe jutott fura, hogy ezeket a dolgokat pont Harrynek mondom el. Mire befejeztem a monológomat és megkérdeztem, hogy vele mi van megjöttek a többiek. Sidney duzzogva huppant le mellém és még csak véletlenül sem nézett Louisra.

-     Mi a baja?- kérdeztem, de válaszul Sidney megfogta a karom és behúzott a konyhába fogalmam sincs, hogy honnan tudta, hogy itt van, de szerintem csak bejött az első ajtón, amit talált.

-     Brook ez nem igaz! Én nem akartam eljönni nincs semmi kedvem az egészhez, de persze Louisnak sikerült rávennie és…és…- rám nézett és amint meglátta, hogy milyen fejet vágok befejezte a mondandóját.

-     Haragszol igaz?

-     Szerinted?- ennyi volt a mondandóm számára otthagytam és visszamentem a fiukhoz. Harry pont rakott be egy cd-t Lou meg elhúzta az összes függönyt és lekapcsolta a villanyokat így csak a tv világított. Lehet, hogy a fiuknak egy kicsit kínos volt a szitu ugyanis Sidneyel a lehető legtávolabb ültünk, vagyis én a kanapé jobb ő meg a bal szélére a fiuk meg közénk és még csak véletlenül sem szóltunk egymáshoz lehet, hogy egy kicsit gyerekes, de ez van. Amikor leesett, hogy a fiuk horrort raktak be automatikusan közelebb csusszantam Harryhez. Azt rólam tudni kell, hogy nagyon szív bajos vagyok még egy kis nyikorgás is a sírba tud vinni. Minden apró nesztől megijedtem, amin a többiek csak röhögtek de Sidney sem volt különb neki elég volt egy kis vércsepp és már ment is hányni. Egyáltalán nem akartam végignézni a filmet nem tudom mi volt a címe, de az bőven elég hogy horror és nagyon, nagyon ijesztő. Harryt egyre jobban zavarta, hogy ennyire félek ennek örömére egyre közelebb húzott magához még jó, hogy sötét volt így nem látszott a paradicsom vörös fejem. A filmben valami idegesítő zene volt, ami akkor szokott menni, amikor baj lesz, a főszereplő rárakta a kezét a kilincsre és ekkor csöngettek. Csöngettek, egy hatalmasat sikítottam és beleugrottam Harry ölébe és a nyakához fúrtam a fejem. Lou leesett a kanapéról a röhögéstől, csak Sidneynek volt annyi esze hogy kinyitja és behozza a pizzát. Már az asztalon volt a kaja, de én még mindig hulla sápadtan meredtem magam elé és öleltem Harryt mintha az életem múlna rajta.

-     Brook értem én hogy félsz, de már szinte alig kapok levegőt, nem mintha nem tetszene ez- mutatott végig rajtunk.

-     De éhes vagyok. – mondta és egy mozdulattal visszahelyezett a kanapéra. Te jó isten! Brooklyn szedd össze magad és nehogy elpirulj, mert most mindenki látná. 20 perc alatt kivégeztük a pizzát és újraindítottuk a filmet, semelyikünknek nem volt gusztusa horror közben enni. Másfél óra szenvedés után végre vége lett a „filmnek” és kivilágítottam a lakást, minden lámpát felkapcsoltam, amit csak lehetett és elhúztam a függönyöket.

-     Menjünk mocizni! – persze Lou ötletébe Harry is belement így kénytelen voltam felülni mögé, őszintén egy kicsit féltem, de ez mellékes.. Fél óráig mentünk Louisék után aztán Harry bekanyarodott egy mellékutcába.

-     Hova megyünk? – nem válaszolt csak ment, mint a barom a házak kezdtek fogyadozni és már csak egy poros úton mentünk aztán azon kaptam magam, hogy egy dombon állunk és a sötétben kivilágított Londont nézzük. Hm…Harrynek van romantikus oldala is?

-     Fáj a gerincem…

-     Nem én voltam! Esküszöm ártatlan vagyok!!- mondtam felemelt kézzel, egy kicsit megijedtem hátha miattam fáj neki, de csak jól kiröhögött.

-     Ártatlan? Te?! Jó vicc..

-     Most miért? – kérdeztem ledöbbenve és felé fordultam.

-     Először is hidd, el a vizes fehér ing semmit nem takar…- először nem értettem, de aztán rájöttem a kocsiban mikor múltkor hazavitt… Jajj ne..

-     Másodszor az ártatlan lányoknak nincsen piercingjük a köldökükben,de ez még szolid…- magához rántott, féltem, hogy meghallja a szívem dobogását, ami egy kicsit ciki lenne…

-     Dee a nyelvükben az már merész. - tette hozzá nagyon halkan a fülembe suttogva, nem tudtam elképzelni, hogy honnan tudhatja, hogy ott is van aztán eszembe jutott a buli és a csók.

-     És! Ha már itt tartunk, az ártatlan lányok nem csináltatnak tetkót a hátukra - itt végig simított a gerincemen, hogy egy kis távolság legyen közöttünk próbálkozás képpen a mellkasára raktam a kezem, de semmit nem ért, megszólalni nem tudtam így csak hallgattam, amit mond.

-     És még szüzek…- felém hajolt meg akart csókolni, de mentés képpen elődrukkoltam a szerintem legjobb ötlettel. Eltoltam magamtól és összefont karral méregettem.

-     Emlékszel még a szabályokra? – értetlen arckifejezéssel nézett rám aztán felnevetett.

-     Emlékeztesselek rá? – kérdeztem, de cseszett a szabályokra ugyanúgy odahúzott magához és a város felé fordított.

-     Hidd el, nem felejtettem el…
-  Szerintem kettőnknek teljesen mást jelent az ártatlan szó ! - mondtam és felé fordultam
-  Lehet de az enyém izgibb - mondta és egy mosolyt küldött

3.fejezet

Reggel egy kicsit fáradtan keltem , egész este azon kattogott az agyam, hogy mi a baja Sidnek. Már mentem volna be hozzá mikor csöngettek ,ki lehet az ilyen korán? Meglepetésemre Melody állt az ajtóban csomó csokival , meg filmekkel.

-     Jó reggelt Melody…

-     Neked is Brook , Sid felkelt már?

-     Nem , de gyere nyugodtan be addig is elmagyarázod, hogy mi folyik itt. – leültünk a kanapéra és türelmesen vártam a válaszát. Melody Sidney legjobb barátnője és részben az enyém is, de közöttük mindig is erősebb volt a dolog amit meg is értek mert a két lány belülről ugyanolyan.

-     Te nem is tudtál Loganről?

-     Kiről?!

-     Azta te aztán sok mindenről lemaradtál!

-     De mi ez már?! A saját nővérem eltitkolja előlem a pasiját, amikor én meg mindent elmondok neki?!

-     Brook nyugodj meg ,biztosan meg volt rá az oka!

-     Oka !?Melody ne hülyéskedj mi oka lett volna?

-     Semmi…- hallatszódott mögülem egy vékony hang. Öleléssel köszönt Melnek aztán felém fordult.

-     Figyu Brook tudom sok mindent nem mondtam el neked , Logan egy nagyon aranyos srác volt akit kedveltem nagyon is de aztán egyik nap közölte velem hogy nem akar tőlem semmit , ezért óvlak Harrytől hogy ne járj úgy mint én.. – egy kicsit meglepődtem, hogy 1 perc alatt elhadarta aztán hónapokon át meg sem mukkant.

-     Hát gratulálok drágaságom , áhh nem is érdekel , csinálj azt amit akarsz , egyél csokit nézzetek filmet de én ma este elmegyek a buliba és rád is rád férne egy kis szórakozás !
-  - Milyen buli? - Melnek egyből felkeltette az érdeklődését a dolog így rávette Sidneyt is hogy jöjjön. Az első dolog amit meg kellett csináltatnunk az a hajunk volt  , utána mentünk manikűröshöz ,ruhát venni meg még egy csomó helyen voltunk így ez eltartott este 6-ig. 7 óra előtt pár perce értünk haza így egy „ kicsit" kapkodtunk.  Még egyáltalán nem voltunk készen, amikor Harry csöngetett.

-     Gyere be! – kiabáltam és, mint valami hülye gyerek rohangáltam a házba a cipőmet keresve. Harry mikor belépett tett egy lépést hátrafele hát igen egy kicsit ijesztő látványt nyújthattunk, hogy 3 lány kétségbeesetten rohangál a házban valamit keresve.

-     Khm..Brook biztosan ebbe akarsz jönni? – végignéztem magamon a ruhám pont takart mindent..

-     Nem értem mi a bajod vele, na, mindegy Mel nem láttad a cipőmet? – minden kezdődött elölről Harry leült a kanapéra és bekapcsolta a tévét , mintha otthon lenne, de nem nagyon foglalkoztam vele van más dolgom is. Fél óra múlva az ajtóban álltunk , Harry kényelmesen ránk nézett hátradőlt és tovább nyomkodta a tévét.

-     Brook táska, Sid a jobb lábadon fekete a bal lábadon fehér cipő van és Mel szint úgy. – újra kitört a káosz aztán 10 perc múlva végre beültünk a kocsiba.

-     Ha ezt tudom, 7-re mondom hogy jövök. – az út csöndben telt csak Mel és Sid halk sutyorgását lehetett hallani, nem nagyon érdekelt, de amikor már 15 perce csak sutyorgást hallasz borzalmas.

-     Minket is beavatnátok?

-     Mibe?- szerencséjükre pont megérkeztünk. A ház hatalmas volt ,üvöltött a zene és fullig volt emberekkel. Amikor beléptünk egy srác egyből a kezünkbe nyomta a piát és jó szórakozást kívánt rám kacsintott és akkor döntöttem úgy, hogy ma nem akarok bunyót ezért belekaroltam Harrybe.

-     De jó hogy megjöttetek! Brooklyn örülök, hogy újra látlak!

-     Szia, Louis!Ez a te házad?  – megöleltük egymást és bemutattam neki a csajokat.

-     Naná hogy az enyém, szóval te vagy Sidney valahogy máshogyan képzeltelek el! – megfogta a karját és elvonultak.

-     Hát ez gyors volt…

-     Nyugi ha Louissal van semmi baja nem lesz… - pár srác odajött Harryhez , lepacsiztak meg váltottak pár szót .

-     Hé, Brook hív a kötelesség majd talizunk! – abba az irányba fordultam amerre Melody biccentett. Egy nagyon helyes, fekete hajú srác ült a kanapén és Melt figyelte.

-     Mindent bele csajszi! – mondtam és mosolyogva figyeltem, ahogyan tovább áll.

-     Ha nem érzed jól magad, akkor el mehetünk ..

-     Harry te még nem láttál engem bulizni! – rámosolyogtam és behúztam a konyhába, töltöttem magamnak valami ütősebb piát és kivonultunk. Rengeteg emberel táncoltam az este folyamán a legtöbbjüket nem is ismertem, már volt bennünk „pár” pohár, amikor egymásra találtunk Sidneyel , felálltunk az asztalra és ott folytattuk a táncot , pár perc múlva csatlakozott hozzánk Mel és az a pasi is és Lou meg Sid. Harry a falnak dőlve figyelt minket vagy inkább engem lemásztam az asztalról és hozzá indultam.

-     Harry most mi a bajod?

-     Nekem?! Semmi az égvilágon!

-     Akkor gyere táncolni! – megfogtam a kezét és magam után húztam az asztalra, szorosan hozzátapadtam és egy ritmusra ringattuk a csípőnket. Néha Harry keze egy kicsit elvándorolt a csípőmről, de nem szóltam ma este bulizunk , mindent szabad de lehet hogy csak a pia miatt mondom ezt. Éjfél körül lehetett mikor leültem a kanapéra, sajgott a lábam azért 3 óra folyamatos tánc magas sarkúban nem semmi , Lou huppant le mellém.

-     Hol hagytad a nővéremet?

-     Az asztalon van ,  na és Brook izé hogy is kezdjem , neked bejön Harry? – nagyon meglepődtem a kérdésén, felhúztam a lábaimat és hirtelen érdekesnek találtam a feketére festett lábkörmeimet.

-     Szóval igen , de ugye nem több, mert azért már elég régóta ismeritek egymást. – Louisra néztem, akinek egyből leesett a dolog.

-     Nyugi nem mondom, el neki csak 1 valamit kérek , ne keverd bele magad semmilyen hülyeségbe. – bólintottam és szorosan átöleltem.

-     Köszönöm….

-     Na de most hogy elcsesztem a hangulatodat a dolgom felvidítani szóval maradj egy kicsit itt! – pár perc múlva 3 sráccal tér vissza , beindítottak valami irtó hülye zenét és „táncolni” kezdtek. Csak hogy az minden volt csak nem tánc , a kacsatánc , a locsoló meg valami borzalmas kán – kán összekeverve amin mindenki röhögni kezdett egyből feldobták a hangulatom. Nem sokkal később fogalmam sincs mikor mert nincs időérzékem Harry megfogta a karom elvezetett a egyik sarokba ahol senki sem látott és szorosan nekinyomott a falnak. A nyaka köré fontam a karom és nagyon halkan a fülébe suttogtam amitől kirázta a hideg.

-     Képes lennél kihasználni azt hogy részeg vagyok? – végignézett rajtam tekintete megállapodott a dekoltázsomnál keze a derekamról levándorolt a fenekem alá és megemelt ,dereka köré helyeztem a lábam közelebb jött így testünk szorosan összeért.

-     Iszonyatosan kívánatos vagy .- Súgta a fülembe , nem  tudtam uralni a cselekedeteimet a józan eszem azt mondta most azonnal vágd pofán és huzz a francba de sajnos most nem volt józan felem leittam magam és ennek meglett az eredménye. Kezemet beletúrtam a hajába és szorosan a szájára tapadtam , egy kicsit meglepődött cselekedetemen de visszacsókolt. Puha ajkai levándoroltak  a nyakamra végigjárták a nyakam környékét majd váratlanul beleharapott mire egy kisebb sikoly hagyta el a számat de szerencsére a zene tompította ....
           
             * másnap reggel*

     Szörnyű hányingerrel és fejfájással ébredtem nagy nehezen kinyitottam szemem hála istennek a szobámba voltam , nem tudom hogyan kerülte haza az utolsó emlékem, hogy Harry a falnak szorít és csókolózunk.Csókolózunk!? Mi!? Nem , nem ez nem lehet..éreztem magamon, hogy irtó büdös vagyok , lerángattam magamról a ruhát és beálltam a zuhany alá. Remélem nem az történt amire gondolok ,mikor belenéztem a tükörbe minden világossá vált, a nyakamon egy lilás piros folt ékeskedett. Basszus ez nem igaz , lecsúsztam a földre és megerőltettem az agyam de hiába minden emlék arra következtet hogy igen megtörtént. Basszus még csak nem is emlékszem rá hogy nézhetett ki póló nélkül? Egyre perverzebb dolgok szöktek a fejembe aztán leesett ennyi vége..elérte amit akart ennyit arról , hogy nem leszek trófea ..könnyekkel küszködve lementem a konyhába hátha találok fájdalomcsillapítót, de semmi , ez nem igaz!!! Bekopogtam Sidneyhez de csak valami nyöszörgést kaptam válaszul az ajtó zárva volt utána gondoltam csak bele, hogy nem biztos hogy egyedül van. 
-  Van valami fájdalomcsillapítónk? – kiabáltam be, de nem lettem okosabb nem tudommal válaszolt. Felkutattam a házat semmi, nincs választásom fogtam a telefonomat és csörgettem Nicket. 
-  Jó reggelt Brooklyn! Mi a helyzet? 
-  Jobbat Nick , nem tudnál hozni nekünk egy rakás fájdalomcsillapítót , valami hatásosat meg lécci jó sok teát is.Meg jól jönne cukor,citromlé valami kaja,kakaó - azt mondta fél óra és itt van, remélem nem üres kézzel jön mert ahogy ismerem a felét elfelejtette annak amit mondtam….A következő percben egy tök idegen srác jött le és köszönés nélkül elment volna de amikor kinyitotta az ajtót Harry állt előtte , felvont szemöldökkel nézegette a srácot aztán félreállt és kiengedte. 
- Milyen sok ruha van rajtad Brook! – végig néztem magamon , egy száltörölköző takarta a testem.

- Te meg mit keresel itt? Van még képed ide jönni?! Kihasználtad hogy részeg vagyok! – próbálta nem üvölteni ennek hatására megfogtam az első dolgot ami a kezembe került (egy pohár) és nekidobtam. Kikerekedett szemekkel nézett rám és az utolsó pillanatban lehajolt így a pohár a falnak csapódott.

    - Normális vagy!? – először nagyon megijedtem az éles hangjától de megkönnyebbültem mikor elröhögte magát.

    - Még egyetlen lány sem dobott nekem semmit amikor jót tettem vele. – közelebb lépdelt és kezét szokásosan a derekamra helyezte. Lefagytam a szívem a torkomban dobogott és egy hang sem jött ki a torkomon hirtelen érdekesnek találtam a lábujjaimat mostanában ez elég sokszor van. Ujjával felemelte a fejem és a szemembe nézett.

    - Tegnap este nem történt semmi , érted? Semmi …- megráztam a fejem és eltoltam magamtól

    - Akkor mivel magyarázod a nyakam?

    - Semmivel , az ott van, megjelöltelek. Így nem fognak rádnyomulni a srácok. - meg mukkanni sem tudtam , megjelölt?

    - Remélem..- tette hozzá nagyon halkan.

    -Ö..hagyjuk ezt a témát nem történt semmi, de mindjárt jön Nick szóval én felöltözök te meg addig…. csinálj amit akarsz – megfordultam és felmentem a szobába , ez fura nagyon fura…Leültem az ágyra és egy percre elgondolkoztam . Az egész úgy kezdődött hogy barátom akar lenni oké ez még úgy ahogy normális de tegnap este ..azt csinálhatott volna velem amit akar és mégsem tette. Na jó most őszintén össze vagyok zavarodva , nem értek semmit de lehet hogy nem is baj. Gyorsan felkaptam magamra egy rövid nacit és pólót , lefutottam a lépcsőn sajnos elfelejtettem, hogy milyen szerencsétlen is vagyok így tök véletlenül megbotlottam valamiben és egyenesen a kanapéra estem Harry ölébe , és persze hogy pont akkor kellett jönnie Nicknek. Nagyon félreérthető volt a helyzet, persze Harry képéről nem lehetett levakarni a vigyort …

   - Styles?

   - Nick! Jó reggelt! – kezet fogtak én meg álltam és perpillanat el akartam magam ásni.

   - Brook hoztam gyógyszert, teát meg kaját is Sidney hol van?

   - Nem tom az előbb ment el a …. – Harry oldalba bökött, ami egy kicsit fájt de vettem az adást.

   - Még alszik.

   - Hát rendben este találkozunk! – nyomtam egy puszit az arcára és kikísértem . Harry pont telefonált, amikor visszaértem fogalmam sincs hogy kivel beszélhetett de elég feszültnek tűnt.

   - Brook mennem kell, este találkozunk. – rám kacsintott és elment. Amint becsukódott az ajtó Sidney battyogott le a lépcsőn.

   - Ki volt itt? Csak halk hangokat hallottam meg hogy levetődsz a lépcsőn. – itt elröhögte magát és bevett egy marék tablettát.

   - Hol is kezdjem, amikor elment a kis barátod abban a pillanatban jött Harry végül is csak egy szál törülköző volt rajtam se gáz…aztán felöltöztem rávetődtem a lépcsőről így egy elég félreérhető pózban talált minket Nick.

   - Az szép Hugi! – jól kiröhögött én meg addig elkezdtem kaját csinálni, kivettem a fagyasztóból a mirelit dolgokat ma mert ugye persze hogy nem hozott semmi értelmeset Nick. Párszor felmerült bennem a kérdés hogy elmondjam e a dolgokat Sidnek de végül nem tettem.

   - Amúgy meg ki volt az a srác?

   - Nem tom, valami Ryan nem igazán azzal foglalkoztam. – oké , ez a másik dolog, ami ma nagyon fura. Sidney sosem csinált ilyet , mindig is komolyabb kapcsolatai voltak, vagy ha nem akkor sem bújt ágyba idegenekkel. Leraktam a kanalat az asztalra és felé fordultam.

  - Jó Sidney kezd ebből elegem lenni, mit nem mondasz el nekem?

  - Ne kezd már megint!

  - A nővérem vagy ismerlek és te pont az ellentéte vagy önmagadnak!

  - Nem Brook! Csak felejteni akarok! – felállt az asztalról és elment , persze ezzel rendezve van a dolog . A fejfájás és a hányinger még mindig kínzott, de már kezdek hozzászokni. Elegem van már ebből, hogy semmit nem tudok , felvettem a torna cipőm és elindultam Melodyhoz ő biztosan tud mindenről. Jó 20 perc séta után odaértem , milyen jó hogy mindenki ilyen közel lakik ,becsöngettem és szerencsére ő nyitott ajtót.

  - Szia Mel! Beszélni szeretnék veled, nem zavarok?

  - Szia, Brook! Nem, gyere csak! – beinvitált a lakásba és egy forró csoki kíséretével leültünk a nappaliba. Tudom, nyár van de a forró csoki akkor is finom .

  - Na, szóval Sidneyről lenne szó…

  - Mindjárt gondoltam , figyu Brooklyn tudom, hogy tudod hogy nekem mindent elmond a nővéred de ha neked nem mondja el szerinted nekem többet mond ?

  - Biztos vagyok benne….

  - Nem tudom Brook….

  - Légyszi Mel! Ne csináld ezt, lassan megőrülök teljesen ellentéte önmagának !

  - Hát jó..Ugye volt neki Logan és hát nem igazán mindent mondott el abban a durván fél percben. Ezt a srácot a bárban ismerte meg először csak beszélgettek aztán randiztak is és ebből az lett hogy már több mint fél éve együtt voltak mikor a pasi elkezdett inni meg drogozni és megmondta Sidnek hogy nem akart tőle semmit csak azt ha érted mire gondolok .  Nagyon szerette a srácot és nagyon kiborult , nem tudom miért nem mondta el neked de az az igazság hogy pár hét múlva vissza ment a sráchoz aki bedrogozta és akkor volt az hogy Sidney teljesen kiborult és onnét már nem volt az hogy amikor a srác csettintett Sid ugrott , nem . Minden megváltozott beleértve Sid is nem mondta el mit csinált pontosan a srác csak apró részleteket de egy biztos nagy nyomot hagyott a nővéredben.

  - Gondolod hogy megverte? Vagy megerőszakolta?

  - Fogalmam sincs Brook ezt tőle kéne megkérdeznünk mert ha netán tényleg az volt amire gondolsz az komoly gondokat von maga után….- egyetértettem Melodyval felöltözött és hazaindultunk hogy beszéljünk ő nagyságával de nem volt otthon.

  - Szerinted hol van?

  - Nem tudom Mel de már kezd elegem lenni ebből az egészből ha fél év alatt nem mondott semmit akkor most sem fog felesleges ez a felhajtás nekünk is vannak dolgaink/elintéznivalóink attól még hogy futkározunk utána nem lesz jobb. Ha elmondja elmondja ha nem nem. – mindent elmondtam amit akartam vég lezárás képpen leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Mel felsóhajtott és egy majd jövök mondattal kilépett az ajtón. A délután úgy telt hogy idegességemben kitakarítottam az egész lakást minden csillogott és villogott és totálisan elfáradtam mire munkába kellett mennem. Kezdtem aggódni Sidney még mindig nem jött haza felhívtam Melt hátha ő tud valamit de nem lettem nyugodtabb ugyanannyit tudott mint én semmit. Nyugtalanul indultam a bárba reméltem hogy ott lesz de nem . Nyitás előtt 10 perccel esett be Louissal amire a reakcióm csak annyi volt hogy tátott szájjal meredtem rájuk , míg Sid elment átöltözni és alaposan kikérdeztem Louist.

- Khm…és akkor ti?

- Csak barátok vagyunk.

- Rendben de azért felhívhatott volna hogy ne aggódjak veled van vagy csak SMSt írt volna de semmi végig izgultam a délutánt hogy hol a fenébe van és még csak egy sziát sem kapok?

- Nyugi Brook csak izéé hogy mondjam van elég gondja egy ilyen kis apróságon ne kapd fel a vizet.

- Apróság ?! Van elé gondja? Rendben…kezdem megszokni hogy semmit nem mond el nekem és lassan idegenként viselkedik velem de nem bajjjj majd úgyis mindenki tud mindent majd ők segítenek neki. – Lou meglepődve hallgatta a monológomat , én mindig is ilyen voltam utálom ha nem mond el nekem valamit Sid és általában ilyenkor valamelyik vendégnek öntöm ki a lelkem aki most perpillanat Louis aki megint többet tud mint én.

- Nem mondta el?

- Tessék pont most vallottad be hogy valamit eltitkol, ez így tök jó lesz…- nem akartam tovább ecsetelni a bajaimat Lounak így inkább magamban örlődtem és osztottam ki a piákat a vendégeknek. Valami fura volt, nagyon fura.

- Hol van Harry? – kérdeztem Loutól mire ő csak sejtelmesen mosolygott. Jézusom mi lesz itt? Egy jó óra múlva Harry lépkedett be nem bírtam ki hogy ne nézzek végig rajta fekete fűzős bakancs , fekete enyhén csőgatya aminek az oldalán egy lánc lógott és egy sötétkék póló és amit a legjobban imádtam a mosolya. Csak az a gáz hogy nem csak én ettem vészre hogy mennyire jól néz ki , Harry csak vonzotta a női tekinteteket ami miatt mindig eszembe jutott egy mondat = A francba miért is pont ő az akibe belezúgtam? Nem tudom meddig bámulhattam Mel oldalba könyökölt amire felszisszentem ezek szerint sokáig túl sokáig.

- Szia gyönyörűség!

- Szia Harry! – próbáltam közömbös lenni de basszus , ezt eddig hogyan csináltam?! Leraktam a kezembe lévő poharakat és kirohantam az öltözőbe , össze kell szednem magam nem mutathatom azt hogy gyenge vagyok és már azzal levesz a lábamról ahogyan kinéz. Pár perccel később Sid rontott be az ajtón és felrántott a földről.

- Most azonnal összeszeded magad! Ha 2 és fél éven át megtudtad csinálni most is megfogod! Nem vehet le a lábadról Styles világos? – megragadta a vállamat és vagy 1 percen át rázott aztán neki szorított a falnak .

- Világos?!

- Nem fog menni Sid ..én  szeretem! – Sid szemei szikrát szórtak kezdtem egy kicsit félni tőle.
- Mit szeretsz benne? - kicsit meglepődtem sose kérdezte meg...
- Nem tudom...a mosolyát , a szemét azt ahogy beszél hozzám 
- Jó ezt most fejezd be! - még mondtam volna fontosabb dolgokat is de hát ez van jobb ha magamban tartom..

- Na idehallgass nem azért jártattam évekig a pofám hogy pont most szétessél ! Tudom hogy nehéz de erős vagy és nem mutathatod az ellentétjét mert azon kapod magad hogy az ágyában fekszel aztán meg levegőnek néz! Ezt akarod? Legyél számára elérhetetlen ! Megértetted? – ez kellett nekem Sid magabiztos , erős és egyben fájdalmas észhez térítése most már tudom hogyan bírtam ki eddig , van egy nővérem aki tartja bennem a lelket.

- Köszönöm! – mondtam és szorosan átöleltem , ő is megölelt és visszamentünk a pultba.

- Na végre hogy visszaértél azt hitem nem is jössz most fogod azt a csinos kis feneked elsétálsz az öltözőbe átöltözöl és elmegyünk.

- Hova!? Harry én nem megyek sehova és különben Nick soha nem engedne el.

- Nick elutazott párórája és 2 napig Melody a főnök akivel mindent lebeszéltem, szóval?- végiggondoltam a dolgokat , én és Harry egyedül valahol kettesben , nem jó ötlet.

- 10 perc és itt vagyok .- ilyenkor van az hogy nem az agyamra hallgatok. 

Hamarabb átöltöztem mint gondoltam elég érdekesen nézett pár vendég amikor együtt távoztunk. Ahogyan kiléptem megcsapott a hideg levegő , jó már értem Harry miért van hosszú nadrágban...

- Jó figyi fogalmam sincs hol van Skyler felhívni nem tudom és totál elfelejtettem hogy hol hagytam szóval sétálunk és majd csak meg lesz valahol az utcában.- Skyler?! Ki az a Skyler? Rengeteg lány állt az utcán de mind mellett elmentünk majdnem az utca végén Harry kijelentette hogy ott van. Na ne egy plázacica… hosszú szőke haja volt és tetőtől talpig rózsaszínben és apró táskával amiben egy kutya virított. Biztosan „nagyon jól” megleszünk. Harry kinyitotta előttem az ajtót és ő is beült.

- És Skyler?

- Skyler? Abban ülsz..- a kijelentésére elkezdtem röhögni de nagyon, már folytak a könnyeim amikor Harry megnyomta jó erősen a dudát amire elhallgattam.

- Mi ebben a vicces?

- Skylernek hívod a kocsidat?

- Igen mert ő a legfontosabb nekem és általában akik fontosak azoknak nevük is van. – némán bólintottam még tudtam volna röhögni de nem mertem a végén még kirak valamelyik utcában. Most komolyan azt hittem hogy Skyler egy csaj? Ez még viccnek is rossz de hát mire gondolhattam volna.

- Hova megyünk?

- Hova akarsz? Mehetünk hozzám rendelünk pizzát , nézünk filmet vagy amit akarsz ma szabadnapot kaptál.

- Nem teljesen késtél 1 órát. Amúgy jól hangzik.

- Visszavigyelek?

- Nem ! Skyler ülése egész kényelmes. – elmosolyodott és bekapcsolta a rádiót. Átkocsikáztunk a város másik felébe ami elég hosszú idő volt.

- Most nem mondod komolyan hogy ilyen messze laksz!

- Hát de, ez van…

- Nem lehet igaz tőlünk Mel 20 percre lakik Louis fél órára te meg vagy másfélre!

- És ez miért is baj?- na ez volt az a kérdés amire nem válaszolhattam már nyitottam a szám de semmi, éreztem hogy a fejem tiszta vörös lesz.

- Öhhmm…nem megyünk be?-felnevetett és beinvitált a lakásba. Nem volt nagy lakás ..kívülről.....belülről nagyon szép volt , egy  nappali aminek az szemközti falába egy kandalló volt beépítve  előtte egy kanapéval , konyha , fürdő és 2 szoba .Fiú létére elég tiszta volt minden a falak világos árnyalatúak azonban full üresek így ridegek pár dolog pont az ellentéte Harrynek de ki tudja mi van legbelül..