2014. augusztus 21., csütörtök

8.fejezet

Na haló :) Hoztam új részt , jó olvasást;)

Kétségbeestem, nagyon..most nem érdekelt hogy mennyivel megyünk vagy hogy Harry úgy vezet hogy ivott. Ez a legkisebb gondunk most.
- Felébredt már? - Lou hátranézett de csak a fejemet ráztam.
- Van pulzusa? - kérdezte Harry de rászóltam hogy a vezetésre koncentráljon. Van pulzusa tehát még él. Az a 15 perc amíg odaértünk örökkévalóságnak tűnt. Lou felkapta és berohant vele az épületre ahol nagy szerencsékre pont  jött egy orvos és elvitték.
- Hova viszik? - kérdeztem de a hangom olyan erőtlen volt hogy még a mellettem álló Harry sem hallotta meg.
- Mindjárt jövök.- mondta majd eltűnt a folyosó végén.
- Hova megy? - kérdeztem Loutól de odarohant az információs pulthoz majd karon ragadott és a lépcső felé rohantunk. Miért nem képes most senki hozzám szólni? Felfutottunk a 3.-ra majd Lou megtorpan a 217-es ajtónál ahol Harry már egy 40-es éveiben járó nagyon szép hölggyel beszélgetett. Leültem egy székre és csak bámultam magam elé , miért nem jön senki? Mi történik odabent?
- Harry mit csinálnak vele? Mit mondott a nővér? - leült mellém és átkarolt.
- Nem tudom és semmi olyat ami a  hasznunkra válna. Csak annyit tehetünk hogy várunk. - a kórházban néma csend volt csak a falióra ketyegését lehetett hallani ami már idegesített. Ahogy körbenéztem nem láttam semmi különöset csak  a rideg, fehér falakat és pár embert.Utoljára akkor voltam it amikor anyut és aput behozták a baleset után. Szörnyű volt.
- Brook! Brook nézz rám! Semmi baj nem lesz főleg az nem amire gondolsz! - Harryre szegeztem a tekintetem és mielőtt megszólalhattam volna megint beszélni kezdett.
- Tudom hogy arra gondolsz de csak elájult nem lesz semmi baja , ne legyél ilyen negatív!! - aranyos Harrytől hogy itt maradt és próbálja tartani bennem a lelket de Sidney  nem szokott csak úgy elájulni.Túl sokat ivott ,tudom...Már akkor éreztem hogy valami baj lesz amikor beléptünk a házba aztán meg felmentünk. Jézusom Harry hány csajt vihetett oda fel? Túl jól tudta hogy hangszigeteltek a falak és hogy a pezsgő az ágy alatt van ez az egész olyan..olyan kiterveltnek tűnik. Nem hiszem el! Hogy dőlhettem be neki? Hogy hihettem el neki hogy a barátom akar lenni? Ezek szerint akit "megismertem" aranyos, kedves és vicces Harry , akiről azt hittem hogy legbelül jó ember nem is létezik? Felálltam és kikevertem magam Harry keze alól és inkább sétálgattam a folyosón. Most nem érdekel Harry...Már egy órája várunk és semmi , nagyon sok ember ment el előttünk aztán megjelent a nővér akivel nemrég beszélt Harry , biccentett egyet és már ment is. Ismerik egymást? Leültem a székre és Lou vállára döntöttem a fejem.
- Mi lehet odabent?
- Nem tudom de már régóta bent vannak. - oldalra néztem Harry és a nő elmélyülten beszélgettek aztán egyre többször néztek rám . Rólam beszélnek? Felénk indultak . Loura nézte, aki bátorítóan mosolygott.
- Sziasztok , Anne vagyok te meg amint hallottam Brooklyn ..- csak bólintani tudtam , a torkom már kiszáradt a sok sírástól . Kezet ráztunk és tovább beszélt.
- A nővéred rendbe fog jönni , sok vizsgálatot elvégeztek rajta . nagyon magas az alkoholszintje épp hogy megúszta az alkohol mérgezést és drogot is találtunk a vérében. Tudom hogy régebben is használta , csak te segíthetsz neki! - Mi?!?! Ez nekem új.. Drog??? Kisebb sokk ért amikor meghallottam ezt a szót. Miért nem mondta el? Hogy nem vettem észre? Már épp megakartam szólalni de Harry megelőzött.
- Sidney nem kapott alkoholmérgezést , ez a ényeg és az hogy jobban lesz , de Brook hogyan tudna neki segíteni?
- Fiam te inkább maradj csendben mert te vagyis ti (célzott Louisra) kevertétek bele őket ebbe a dologba szóval jobban jársz ha csendben maradsz! - Fiam!? Ő az anyukája?
- Ez hülyeség! Sidney nem drogozott!! Ha csinálta is nekem elmondta volna! - ahogy kimondtam ezt a mondatot minden világossá vált Louis , Melody...mindent tudtak csak én nem . Felálltam és Lou felé fordultam.
- Te tudtad?
- Én elakartam mondani!
- Elakartad mondani ?! Nem gondolod hogy már késő ehhez?
- Gyerekek ne itt kiabáljatok! - leültetett és próbált csitítani de ha én mérges vagyok akkor az vagyok
- Hogy csinálhattad ezt?  Miért nem mondtad el?
- Mert Sidney nem akarta hogy aggódj!!
- Na most már tényleg elég legyen! Brooklyn menj be a nővéredhez fiuk ti meg menjetek innét azonnal!
- Én ugyan nem megyek sehova! - tiltakozott Louis de Harry megragadta a karjánál fogva és elvonszolta . Kétségbeesetten néztem Annera amikor belegondoltam hogy ez milyen következményekkel járhat.
- Börtönbe viszik? Vagy elvonóra? Én ezt nem akarom! - álltam fel és Annehoz léptem.
- Nyugodj meg , eltusolom ezt az ügyet Nick sem fogja megtudni se a rendőrség .
- De hogyan?
- Az az én dolgom , most nyugodtan menj eb a nővéredhez már magánál van.- megsimította az arcomat és elment . Nagyot sóhajtottam és beléptem a terembe , pár orvos még lézengett körülötte aztán felvilágosítottak hogy átviszik egy másik szobába. Ahogy elvitték előttem láttam hogy csukva van a szeme , rossz volt ránézni az arca fal fehér volt és infúzióra volt kötve. Lassan sétáltam utánuk  , 2 emelettel feljebb vitték . Az emberkék elhagyták a szobát , húztam egy széket az ágya mellé és megszorítottam a kezét. Lassan kinyitotta a szemét és rámnézett . Újra könnybe lábadt a szemem és felfeküdtem mellé , elfordította a fejét de visszafordítottam , ő is ugyanúgy bőgött mint én.
-Sajnálom Brook...
- Sajnálhatod , hogy csinálhattad ezt? Arra nem gondoltál hogy ez milyen következményekkel járhat? Vagy arra hogy mi lesz velem? Gondold magad a helyembe ha elveszítenélek én beleőrülnék vagy megölném magam. - még jobban bőgni kezdtem és szorosabban bújtam hozzá . Pár percig csak feküdtünk egymás mellett aztán beszélni kezdett, nem szakítottam félbe még véletlenül sem.
- Logan miatt van , miatta kezdtem el amikor bevettem mindig olyan jó lett és nem törődtem semmivel és senkivel mintha senki sem létezett volna körülöttem. Jól éreztem magam , csodásan aztán amikor elmúlt a hatása újra összezuhantam , nagyon jó színésznő lehetek hogy semmit sem vettél észre.
- Mit csinált veled Logan?
- Egyik este áthívott , már rég aludtál amikor elmentem. nagyon aranyosan viselkedett hozta a szokásos Loganos formáját pizzát rendelt , filmet néztünk. Aztán később kiderült hogy valamit belekevert az üdítőmbe amitől nagyon felpörögtem és bekeveredtünk a szobájába de valamiért nem hatott a cucc és én ellenkezni akartam de nem tudtam , leszorított....és..és...megerőszakolt..- ahogy kimondta megint bőgni kezdtem és ő is. Nem hiszem el hogy ez történt vele...A sírásom abbamaradt és düh váltotta fel minden érzelmemet.
- Hol lakik?
- Brook kérlek szépen ne csinálj semmit!
- Azt kérdeztem hol lakik?! - nagy nehezen kinyögte a címet aztán már rohantam is ki a szobából , a kórház előtt Harrybe ütköztem.
- Hova mész?
- Megölöm azt a szemétládát vagy inkább élve el temetem ,a mi jobban esik.- mondtam és hazafelé indultam először is. Harry nyilván nem értette a dolgot , utánam rohant és visszahúzott.
- Kit akarsz megölni?
- Logant amiért becuccozta és megerőszakolta a nővéremet , ne próbálj meg megállítani ... - elindultam de megtorpantam.
- Azért elvihetnél..- értetlenül nézett rám aztán megindult a kocsi felé, otthon egyből a szobámba indultam kihalásztam a baseball ütőt az ágyam alól és bepattantam a kormány mögé. Épp hogy megvártam hogy beüljön Harry már tapostam is a gázra.
- Miért is jössz velem?
- Először is az én kocsimat vezeted , másodszor nem akarom hogy tényleg megöld az ürgét mert tudom hogy képes vagy rá , harmadszor kibaszottul dögös vagy amikor megakarsz ölni valakit.
- Vigyázz mit mondasz mert baseball ütő van nálam és nagyon jól tudok célozni. - rákacsintottam amitől egyből vette az adást , pár perc alatt odaértünk leparkoltam az utca elején és kiszálltam. Piros Ferrari a ház előtt? Hm..megteszi. Mielőtt bármit is csináltam volna lassan és halkan odamentem az ablakhoz és benéztem , full sötét vagy nincs itthon vagy alszik. Körbenéztem senki sem volt az utcán és a többi házban is sötétség honolt. Szerencsém hogy hajnali 2 óra van , Harry felé néztem aki a kocsinak dőlve figyelt és mosolygott. A haragom még nem múlt el , körbejártam a kocsit jól néz ki , kár hogy az övé meglendítettem az ütőt és hopp volt egy szélvédő , addig ütöttem a kocsit amíg kisebb roncs nem lett aztán a ház ablakokat is bevertem .
- Na most már mehetünk? - jött oda Harry
- Aha , őszintén megmondva nagyon jól esett kár hogy nincs itthon..- csak röhögött rajtam , beszálltunk a kocsiba és meghallottuk a szirénák hangját. Szerencsére Harry ült a volánnál így nagyon gyorsan elhagytuk a helyet.Minnél közelebb értünk a kórházhoz annál jobban izgultam Sidneyért, nem tudom hogyan verhetném ki a fejéből Logant és hogyan segítsek neki leszokni a drogról. Anne azt mondta hogy csak én tudok neki segíteni de nagyot tévedett. Egyetlen ember van aki igazán eltudja felejtetni vele az az ember pedig bármire képes lenne érte.
- Louis..- mondtam ki hangosan mire Harry egyből felém kapta a fejét.
- Ő az egyetlen aki segíteni tud Sidnek.
- Hülyeségeket beszélsz , hogyan tudna neki segíteni Louis? - leparkolt közel a kórház bejáratához és kiszálltunk.
- Harry gondold csak végig Sidney azért kezdett el cuccozni mert szarul volt Logan miatt . Ha Logant kitudja verni a fejéből már nem lesz szüksége drogra .
- Értem én de gondold magad Sidney helyébe , hogy tudná elfelejteni hogy megerőszakolták? Nagyon mély sebet hagyott benne.
- Minden sebet belehet gyógyítani...ha nem is teljesen annyira igen hogy ne legyen szüksége arra a szemétre.
- Oké és mi köze van ehhez Louishoz?
- Louis odáig van Sidneyért és tudom hogy Sidney is érez valamit Louis iránt. Ha Louis mellette lenne és elterelné a figyelmét vagy mit tudom én akkor előbb utóbb meggyógyulna. . - amíg emeleteket sétáltunk a kórterem felé folyamatosan ezen kattogott az agyam , rengetegszer végigpörgettem és mindig Louisnál lyukadtam ki .
- Igazad van..-mondta Harry mielőtt beléptünk volna a kórterembe. Sidney mélyen aludt , nem szokásom betartani a szabályokat így felültem mellé a hátamat a falnak támasztottam , lassan kinyitotta a szemét rám mosolygott és az ölembe hajtotta a fejét.
- Honnan veszed hogy Louis érez valamit Sidney iránt? - kihúzta a széket az ágy alól és leült mellém .
- Ez vicces csak pár hete vagy inkább napja ismerem de jobban átlátok rajta mint te akinek évek óta a legjobb haverja.
- Nemindig  higgy annak amit látsz Brook..- mondta és elővette a telefonját , tudom nem illik de egy kicsit oldalra hajoltam hogy jobban lássam hogy mit csinál , Louisnak írt hogy jöjjön ide.
- Miért hívod ide?
- Megakarod gyógyítani a nővéred vagy nem?
- Persze...
- Akkor hagynod kell hogy Louis elvigye magával.
- Mi?! Szó sem lehet róla , nem engedem el! - menjen el Louissal egyedül? Nem arról van szó hogy nem bízok meg benne de azért valamilyen szinten nem is ismerem.
- Brooklyn te mondtad hogy csak így gyógyulhat meg. - hevesen ráztam a fejem , aztán Sidney haját kezdtem , piszkálni. nem akarom hogy elvigye , ki tudja mi történik majd velük , mi van ha balesetet szenvednek? Vagy kirabolják őket? Jó ez Louis mellett lehetetlen de...de..ha elengedem több esély van rá hogy meggyógyul. Mocorogni kezdett és végignézett a szobán.
- Mióta vagytok itt?
- Kb.15 perce , aludtál amikor jöttünk.
- Jól mondta Harry , ne higgy mindig annak amit látsz.
- Te hallottál mindent?
- Igen, Brook és elmegyek vele...
- Sidney ezt jól át kell gondolnunk.
- Brooklyn nincs mit átgondolni , jól tudod mi zajlik bennem . - nem tudtam felfogni hogy tényleg elakar menni , nem lehetek önző...Csend ereszkedett a szobára aztán Louis jött be. Egymásra mosolyogtak és Lou óvatosan átölelte Sidneyt.
- Mit művelsz magaddal te lány..- rázta a fejét közben meg megfogta a kezét. Olyan jó rájuk nézni , Harryre néztem aki amióta Sid felkelt folyamatosan az ablakban állt és kifelé nézegetett , bárcsak könnyebb eset lenne...