- Hát te mit csinálsz? - érdeklődtem miközben leültem az asztalhoz.
- Próbálok reggelit csinálni.. - ránéztem a serpenyőben már szinte fekete rántottára és inkább elhúztam onnét Ninát és lekapcsoltam a tűzhelyt.
- Ugye nem gondoltad hogy ez fogjuk megenni?
- Hát ö...- válaszára nem figyelve öntöttem ki a kukába az ételnek sem nevezhető cuccot és elküldtem öltözni. Magam is megmosakodtam és felöltöztem.
Hajamat szimplán kiengedve hagytam a tetejére meg tűztem egy napszemüveget és bevártam Ninát amíg becsukta az ajtót. Az idő elég kellemes volt de ahogy felnéztem az égboltra lehangolt lettem , esni fog. Néma csendben sétáltunk kedvenc kávézóm felém egészen addig amíg a szőke meg nem szólalt.
- Ma a szokásosnál is furább vagy. - kijelentésére összeráncoltam homlokomat és rá néztem.
- Csak fáradt vagyok..- őszintén nem ez volt az egyetlen bajom de nem kell mindent tudnia.
- Tuti Harry a baj forrása.
- Mint mindig..- csúszott ki a számon , beszélgető partneremen egyáltalán nem látszódott meglepettség.
- Tegnap összevesztetek mi? - már szólásra nyitottam ajkaimat de inkább nem válaszoltam addig amíg le nem ültünk egy asztalhoz és rendeltünk.
- Nem ..vagyis igen ..vagy nem tudom. Miért kell állandóan fennakadnia dolgokon? Mindenbe beleköt , nem tesz értem semmit , nem mond semmi olyat mégis elvárja azt hogy én ahhoz tartsam magam mintha a pasim lenne. De nem az! Fura ...minden fura amit csinál... - kihozták a reggelinket és az evésbe fojtottam minden bánatomat.
- Hűha...Nem értelek sem téged sem Harryt de egyet tudok. - felé kaptam a tekintetem .
- Mit?
- Azt soha nem láttam még lányt így enni . - elszégyelltem magamat és megtöröltem a számat. Kell valami elfoglaltság..
- Eljössz velem kondizni?
- Naná! - megettük a kaját és miután kifizettem haza indultunk. Összepakoltam egy táskába pár cuccot és már indultunk is. Nem lepődtem meg amikor kedvenc helyem dugig tömve volt. Szerencsére jól ismertem a hely főnökét így mi átmehettünk A terembe. Ez annyit tesz hogy egy baromi nagy helyiség ugyanolyan cuccokkal de csak kivételes emberek mehetnek be. Már több mint másfél órája kínoztam magamat amikor Nina bejelentette hogy kifulladt.
- Ne má!! Maradjunk még! - szálltam le a futópadról és lihegve álltam elé.
- Én megyek zuhanyozni de addig maradj csak. - bólintottam és visszaálltam a futópadra. Épp hogy barátnőm kiment ismerős hang ütötte meg a fülemet. Nem akartam vele találkozni , nagyon nem. Leállítottam a gépet és amilyen gyorsan csak tudtam kisiettem a helyiségből , mindenhova néztem , sehol sem láttam aztán nagy kerülésemben nekimentem valakinek.
- Bocs nem ...ez most komoly? - felhorkantottam a személy láttán.
- Csak nem engem akartál elkerülni?
- De pont ez volt a célom! - mondtam és elmentem mellette de visszahúzott. Kerültem tekintetét de felé fordította a fejemet.
- Légyszíves figyelj rám...- akaratlanul is szemébe néztem . Életemben először láttam szomorúságot , meggyötörtséget a szemében.
- Valami baj van?
- Este érted megyek...- mondta és otthagyott. Ezer kérdés kavargott a fejemben , valami baj lehet? Történt valami az anyukájával? Soha nem láttam ilyennek Harryt valaminek történnie kellett. Hazafelé is csak erre tudtam gondolni.
- Brook történt valami amíg én zuhanyoztam? -
- Nem Nina de este elmegyek légyszíves ne hagyd el a házat , jó?
- Rendben....- miközben teli engedtem a kádamat vízzel felhívtam Melodyt hátha tudja mi van de ő sem tudott semmit. Keresgéltem a névjegyzékemben és megakadt egy neven a szemem. Nem..nem.. nem hívom fel. Addig kattogtam eredménytelenül a dolgon hogy felhívtam. Hosszas csengés után végre felvette.
- Hello szivi..
- Ne nevezz így...- szűrtem ki a fogaim közül , utálom ha így hív sőt inkább ne is hívjon sehogyan.
- Minek köszönhetem hívásodat? - kérdezte hallottam a háttérben a tévé zaját . Neki sincs jobb elfoglaltsága.
- Véletlenül nem tudod mi a baja Harrynek? - hossza hatás szünetet tartott aztán egy nem szóval kinyomta a telefont. Paraszt! Hát Mel és Zayn sem tudod semmit , vagy tudják csak nem akarják elmondani. Roncsra áztattam magam aztán elmentem átöltözni , csak tudnám mit tevez mára.. Felkészültem az esti hidegre felvettem egy meleg cicanadrágot pólóval és fölé egy pulcsit, cipőnek meg bokacsizmát húztam , megszárítottam a hajamat és szorosan összefogtam. Mire végeztem már Harry is lent ült. Végignézett rajta aztán tovább beszélgetett Ninával.
- Na akkor hova megyünk? - kérdeztem mire Harry felnevetett.
- Miből gondolod hogy megyünk valahova?- elbizonytalanodtam , igaza van hiszen egy szóval sem mondta hogy mennénk valahova. Újra ránéztem amitől megint röhögni kezdett.
- Nyugi tényleg elmegyünk , csak hozzál olyan cipőt amit nem sajnálsz..- nem értettem minek kéne de lehoztam egy már amúgy is hordhatatlan állapotban lévő tornacipőt. beültünk a kocsijába és elindultunk . Úgytesz mintha tegnap nem történt volna semmi , mint mindig . Próbáltam magamban összetenni a dolgokat amiket kérdezni vagy mondani akartam neki de megelőzött.
- Bocs a tegnapiért csak egy kicsit elszállt az agyam..- Ennyire szerintem még életemben nem lepődtem meg. Most tényleg bocsánatot kért? Pont ő??
- Hát..ö..ja..-ennyit tudtam kinyögni , hirtelen mindent elfelejtettem amit közölni akartam vele.
- Mi volt ez az egész délelőtt??- fordultam felé és próbáltam leolvasni a dolgokat az arcáról de lehetetlennek bizonyult.
- Semmi... - tudtam hogy úgy sem tudom kihúzni belőle így inkább békén hagytam és bámultam ki az ablakon és néztem a mellettünk elsuhanó háztömböket ekkor jöttem csak rá hogy a kelleténél egy kicsit gyorsabban megyünk. Harry egy csarnok előtt parkolt le , vártam hogy kinyissa előttem az ajtót mint mindig de most nem tette. Sértődötten szálltam ki a kocsiból és sétáltunk be a helyiségbe ami belűlrő sokkal tágasab volt mint kintről. Szerencsémre itt melegebb volt.
- Harry mit keresünk itt? - nem válaszolt csak ment tovább egy hosszú folyosóra értünk aztán beléptünk egy ajtón. Amolyan öltöző féleség lehetett , tovább mentünk és kiértünk a pályára. Akkor jöttem csak rá hogy focizni akar.
- Mi most tényleg focizni jöttünk? - kérdeztem egy kicsit hisztisen aztán bólntott.
- Pár perc és a többiek is itt lesznek..- mondta amitől szine megállt bennem az ütő.
- Kik?
- A haverjaim..- na ez kellett csak , elég nekem egy Harry fajta is nem hogy még 10 belőle. Jó 15 perc várakozás után végre megjöttek. Zayn volt az egyetlen akit ismertem közülük mellette haladt még 1 srác és velük kézenfogva 2 lány. A srácok ugyanúgy néztek ki mint Harryék a lányok meglepően viszont úgy mint én. Csak úgy sugároztak róluk az ellentétek. Harry bemutatott a többieknek és már kezdetét is vette a játék. Nem vagyok béna fociból de nem is vagyok valami jó , régen jártam focizni de aztán rájöttem hogy nem az én sportom így inkább maradtam a táncnál de már azt is abbahagytam. Az egyik csapatban volt Harry én és Zayn a másikban meg a 2 lány és az a srác. Nem nagyon sikerült megjegyeznem a nevüket de ettől függetlenül jó fejek voltak. Annyi előnyöm volt a többi lánnyal szemben hogy tudam a szabályokat de Harryvel és Zaynnel hatalmas előnyben voltunk és nyertünk is. A meccs végén még beszélgettünk egy kicsit aztán beültünk a kocsiba. Jól esett egy kis foci annak ellenére hogy ma már 1-szer lefárasztottam magamat. Békésen mentünk az utcán aztán egy nagy csattanás és ugrott az egyik hátsó lámpánk. Kétségbeesetten néztem Harryre aki megrántotta a kormányt és fullsebességgel száguldottunk a mellékutcákon. További lövéseket kaptunk a kocsira és ilyestemben felsikoltottam.
- Brook nyugodj meg! Vedd elő a kesztyűtartóból a pisztolyomat és kösd be magad! - fel se fogtam mit mond Harry csak csináltam . Hirtelen levert a víz és a szívem gőzerővel kezdett dobogni. Nagyon féltem és ijedt voltam ..
- Csússz lejjebb!! - hallottam Harry hangját és lecsúsztam abban a pillanatban ment el a fejem fölött egy golyó és betört a szélvédőnk. Harry pillantottam aki lejebb húzta az ablakot és éles kanyarral megfordult.
- Te meg mi a faszt csinálsz? - üvöltöttem de mintha meg se hallotta volna , szembe mentünk a fekete kocsival amiből löttek ránk és amint olyan közel értünk Harry célzott és talált , összetört a szélvédőjük és becsapódtak a háztömbe. Még mindig full gázzal vezetett , fel sem fogtam hogy mi történt. Kizártam a hangokat és az összetörött kocsi látványát aminek véres volt az oldalsó ablaka. Leparkolt a ház elé és sietősen mentünk be. Lesokkolva ültem le a kanapéra miközben Harry valamin nagyon gondolkodott.
- A kocsim! Ezt nem hiszem el! Szétbaszták a kocsimat! - rápillantottam és minden kijött belőlem.
- Te normális vagy! A kocsid miatt aggódsz amikor 20 percen át lövöldöztek ránk és konkrétan megöltél egy embert?! Harry meg is hallhattunk volna!!! - nem láttam rajta semmi érzelmet.
- Nem öltem meg senkit..
- Ömlött a vér a fejéből!!
- Brooklyn meg akart ölni!! - a kiabálásunkra Nina szökkelt le a lépcsőn és amikor meglátott minket azonnal a konyhába rohant és hozott meleg italt.
- Veletek meg mi történt??- kérdezte de minha ott se lenne folytattam a Harryel való beszélgetésemet.
- Nekem ez sok...- jelentettem ki és kinyitottam az ajtót.
- Menj el! - mondtam , megindultam az ajtó felé de előttem megállt.
- Nem tehetek róla...
- Menj el! - mondtam már hangosabban aminek hatására kiment.
- Ezek után ne mászkálj egyedül , te is célpont lettél...- mondta még visszafordulva és beült a széttört kocsiba. Becsuktam a ajtót és lecsúsztam a földre. Zokogni kezdtem , hogy történhetett ez pont velem? Ilyen helyzetben még sosem éreztem magamat. Tovább zokogtam és éreztem hogy Nina rámterített egy plédet. Harry szavai vízhangzottak a fejemben : Te is célpont lettél..
