2015. szeptember 19., szombat

22.fejezet

- Megismétlem..mi a jó istent csináltok itt?! - csattantam fel
- Hé! Nyugi..örülnöd kéne annak hogy itt vagyunk! - mondta Nina és a nyakamba csimpaszkodott
- Nem Nina! Rohadtul nem örülök annak hogy itt vagytok! Végiggondoltátok egyáltalán amikor elindultatok?! - lekellett ülnöm valahova így ahol voltam leültem a betonra és a fejemet fogva ismételgettem magamnak hogy ez nem lehet , nincsenek itt
- Nem..nem.. haza kell mennetek! - mondtam mire Melody leült mellém.
- Brook..Sidneyt cserben hagytam ..téged nem foglak. - ráemeltem a tekintetem és átöleltem . Végignéztem a kis társaságunkon akik mind miattam jöttek el idáig.
- Fiuk titeket nem foglak kérdőre vonni , de Nina ..könyörgöm 16 éves vagy a szüleid tudják hogy eljöttél?! - valakinek felelősségteljesen is kell gondolkodnia , nagyon faszulni fogunk még azért hogy Nina itt van
- Melodynál lakom , ő a pótanyám. Szóval tudja az egyik szülőm. - furán néztem Melodyra aki felvállalta a pótanya szerepét de ebbe inkább nem akarok belefolyni , ekkora baromságot.
- Ugye tudjátok hogy ha velem vagyok ti is veszélyben vagytok?
- Nincs az az ember aki engem megöl és így többen tudunk vigyázni a csinos kis pofidra. - kacsintott rám Zayn , megforgattam a szemeimet és Harry segítségével felálltam a földről. 
Foglaltak szobát és miután lepakoltak mindenki nálunk gyűlt össze. Minden olyan normálisnak tűnt , Melody és Zayn veszekedtek , Nina és Niall a neten szörföztek míg én és Harry rendeltünk kaját.
- Hé ! Hé Brooklyn neked még nem is mondtam! - szökkelt hozzám Melody és leült mellém a kanapéra.
- Tudtad hogy Joshua meleg?! - monda felháborodottan , ha lett volna valami a kezemben biztos leejtem a döbbenettől.
- Mi?! Az nem lehetséges...Honnan veszed ezt a baromságot? Láttam hogyan nézett Sidneyre!
- Hidd el..az. Hát az úgy volt hogy épp a bárban voltam amikor Nick megkért hogy menjek el a házatokhoz mert mennek megcsinálni az ablakokat és szörnyen unatkoztam amikor megláttam a szomszédban Mr.félistent és gondoltam miért ne. - a szavába vágtam
- Rámásztál a szomszéd srácra?
- Neeem...vagyis valami olyasmi tettem neki egy ajánlatot de lehet hogy egy kicsit nyomulós voltam mert közölte hogy a fiukat szereti. - mondta csalódottan . megmukkani sem tudtam. Egyáltalán nem látszik rajta hogy meleg , mármint a viselkedése meg a beszédstílusa stb..
- A bátyám ,tudnék róla ha az lenne.-szögezte le Nina
- Szerintem sem meleg..csak leakart rázni .- fordultam Mel felé akinek kijelentésemre az egekbe szökött a szemöldöke.
- Nincs olyan pasi aki engem lerázna . - monda magabiztosan amit a fiuk egyből megerősítettek..
- Olyan buta vagy..valószínűleg azért utasított vissza mert van barátnője és nem azért mer meleg..
- Erre nem is gondoltam.. - nevetve átölelem , nem is ő lenne...szőkék..
Miután bepusztítottuk mind a 3 doboz pizzát leindultunk a partra sétálni. A fiuk elöl baromkodtak mi meg mögöttük sétáltunk.
- És milyen Harryvel a szex? - egyszerre néztünk Melel megrökönyödve Ninára aki full komolyan gondolta a kérdést.
- Nem feküdtem le Harryvel. - közöltem mire mind a ketten lestoppoltak.
- Nem feküdtél le vele? - kérdezte meglepetten Melody mire csak a fejemet csóváltam és visszasétáltam hozzájuk.
- Miért gondoljátok azt hogy történt bármi is közöttünk?
- Hát mert állandóan együtt vagytok és ketten indultatok el Miamiba , egy kocsival egy légtérben..Harry nem hagyna ki ilyen alkalmakat. - igaza van Melnek...
- Megváltozott..- mondtam kissé keserűen
- De smároltatok nem? - a fejemet ingattam Nina kérdésére és elöntött a félelem
- Szerintetek már nem érdeklem úgy mint..mint nő?
- Ez baromság , ne is gondolj ilyenre! Harryről van szó , ha te nem lennél ő sem lenne. - nem értettem mit akar mondani Melody a mondat második felével . Elkeseredetten ültem le a homokba , eddig észre sem vettem mennyire hiányzik hogy ajka érintse az enyémet vagy hogy hozzámérjen bárhogyan is.
- Távolság tartó...Miért? - a csajok leültek a két oldalamra és néztük a vizet.
- Mennyire az? Mármint érted ..- Nina nem tudta megfogalmazni mit is akar de értettem
- Este úgy alszunk hogy magához húz és átölel de azon kívül...semmi. - könyörgően néztem Melodyra aki akármennyire is akart nem tudott olyat mondani ami megnyugtatna.
- Sosem tudtam megfejteni Harryt..most meg aztán pláne. - nem volt egyedül ezzel ...nem akartam arra gondolni hogy ez a munkája és csak azért van velem mert pénzt kap érte. Nem tudom meddig ücsöröghettünk a homokban néma csendben de besötétedett.
- Hol vannak a fiuk? - pattantam fel és magam után húztam a lányokat is. Körülnéztem de senkit nem láttam a parton rajtunk kívül.
- Hé Brook..azt mondtad hogy sehol sem vagy biztonságban...ugye van nálad valami fegyver vagy ilyesmi? - kérdezte Nina félelemmel a hangjában. A csípőmhöz majd a combomhoz kaptam ahová általában a pisztolyomat szoktam dugni. A szállodában hagytam , egy pillanatra elöntött a pánik.
- Nyugi ..semmi nem fog történni meg amúgy is.. csak emlékszünk arra hogy mit tanított Dean nem? - vakartam meg idegességemben a tarkómat és akkor egy kezet éreztem a vállamon. Ösztönösen csináltam mindent..megfogtam a kezét kicsavartam majd arccal a homokba löktem míg folyamatosan a karját fogam. Minden másodpercek alatt történt. Amikor már a földön feküdt megpillantottam göndör fürjeit , jézusom.
- Úristen! Annyira sajnálom! - engedtem el a kezét és körbenéztem kis csoportunkon. Mindenki meglepett tekintettel nézett rám és megmukkani sem tudtak.
- Kezdek félni tőled.- bökte ki Niall amin nevetnem kellett 
- Azt hiszem emlékszel a dolgokra.- monda Nina és átölelt.
- Megijedtem..
- Hol voltatok? - kérdezte Harry miközben felállt és leporolta magát.
- Mi itt...ti hol voltatok? - fordultam a másik 2 srác felé
- Csak sétáltunk azt hittük ott vagytok mögöttünk. Aztán amikor Harry észrevette hogy eltűntetek eszeveszettül kezdett titeket keresni.
- Azért ne vidd túlzásba a mesélést. - morogta
- Haver láttad a fejedet? - röhögött Zayn mire Harry oldalba könyökölte .Egy pillanatra azt hittem tényleg aggódott értünk , aztán rájöttem hogy nem értem hanem a munkája miatt aggódott. Annyi mindent elnéztem neki , ezt az egyet soha nem fogom elfelejteni. Minden csak a munkája miatt kezdődött el. A szállodába évre gondoltam tesztelem Harryt , kíváncsi vagyok meddig bírja ezt a távolságtartósdit.A hálószobában levetkőztem és fehérneműben sétáltam ki a nappali részbe.
- Nem vagy éhes? - kérdeztem és lehuppantam mellé a kanapéra.
- Én kicsit. - mondtam és figyeltem a reakcióját. Kitágult szemekkel mért végig és ösztönösen arrébb húzódott amin mosolyognom kellett.
- Nem nagyon , de ha gondolod rendelhetünk valami kaját vagy lemehetünk. - mondta végig a tévét nézve és még csak véletlenül sem nézett rám.
- Nem kajára gondoltam. - mondtam játékosan és közelebb húzódtam hozzá. Láttam hogy izmai megfeszülnek és egy pillanatra nem vett levegőt. Mi van veled Harry?? Régen ilyenkor már rég letepertél volna....
- Fejezd be.- mondta és rámnézett.
- Mit? - kezdtem újra játékomat
- Öltözz fel Brooklyn .Mi van veled?!- mondta közömbös hangon és az előbbi reakciók mind eltűntek.
- Velem mi van ?! Veled mi van?! - pattantam fel és egy mondat elég volt hogy felhúzzam magam
- Velem?! Nem én állok előtted szinte meztelenül! - állt fel ő is és végigmutatott rajtam
- Megváltoztál! Ha régen így álltam volna előtted már az ágyban lennénk!
- Ez most komoly? Amikor úgy viselkedtem állandóan hibáztattál és szinte utáltál! Nem emlékszel amikor lesmároltalak és konkrétan másnap nekem vágtál egy poharat?! Vagy azon a bulin amikor Sidney rosszul lett akkor is történtek dolgok és te utána mitcsináltál? Hozzám se szóltál és úgy néztél rám mint akit élve elásnál! És tudod miért nem értelek?! Mert azokba nemcsak én vettem részt hanem te is!
- Miattam változtál meg? - bukott ki belőlem a kérdés amit egyáltalán nem akartam kimondani , Harry utál az érzéseiről beszélni és nem is akartam rákényszeríteni csak tisztában akarok lenni a dolgokkal.
- Brooklyn...valld be hogy féltél eljönni velem Miamibe , vagy ezek előtt ha egy légtérben voltunk mindig tartottál attól hogy történni fog valami és megbánod. Nem akarom folytatni azt a játékot amit régebben elkezdtem , nem akarlak megbántani. - olyan őszinteséggel beszélt hozzám mint még soha , a szavai hatottak rám és mindent elhittem neki. De nem tudtam felfogni..még akkor sem amikor már a bejárati ajtó túloldalán volt.